Mandátuma értelmében az UNHCR közép-európai feladatai közé tartozik a kényszervándorlók jogvédelme is, melynek elsődleges eszköze az 1951. évi Genfi Egyezmény. A Főbiztosság igyekszik gondoskodni arról, hogy a kényszervándorlók jogai ne sérüljenek, és hogy akaratuk ellenére ne küldjék vissza őket a hatóságok abba az országba, ahol üldöztetés vár rájuk.

Az UNHCR erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a menedékkérők bejussanak az érintett országok területére, és hozzáférjenek tisztességes és hatékony menekültügyi eljárásokhoz. A Főbiztosság arról is igyekszik gondoskodni, hogy az új érkezők elhelyezésének körülményei – pl. szállás és egészségügyi szolgáltatások – elfogadható színvonalúak legyenek, és összhangban legyenek a nemzetközi standardokkal.

Globális szinten az UNHCR igyekszik tartós megoldásokat kidolgozni a menekültek és menedékkérők számára. Ezek közé tartozik a beilleszkedés a helyi közösségbe, hazatérés a származási országba – ha ott már nem fenyegeti veszély életüket és szabadságukat –, illetve, ha e két megoldás alkalmazására nincs mód, az áttelepítés egy harmadik országba.

Mandátuma, valamint a két hontalanságról szóló nemzetközi egyezmény alapján az UNHCR Közép-Európában a hontalanok jogvédelméről is gondoskodik azáltal, hogy lobbitevékenységet folytat megfelelő nemzeti jogi keretrendszerek kidolgozásáért.

A Főbiztosság szorgalmazza nemzetközi menekültügyi egyezmények kidolgozását, támogatja a kormányokat menekültügyi rendszerük fejlesztésében, hogy azok tisztességesebben és hatékonyabban működjenek, valamint nemzetközi megfigyelő szervezetként is tevékenykedik a régióban.