Főoldal > Információforrások > Egyezmények > Menekültügyi egyezmény

Menekültügyi egyezmény

Menekültügyi egyezmény
© UNHCR

Korszakalkotó dokumentum, amely megalapozza tevékenységünket

A menekültek védelmét célzó nemzetközi törvények, egyezmények és irányelvek kidolgozásának folyamatát a 20. század elején indította el az ENSZ elődje, a Nemzetek Szövetsége. A folyamat eredményeképpen 1951. július 28-án egy különleges ENSZ-konferencia résztvevői elfogadták a menekültek jogállásáról szóló egyezményt.

Ma az 1951. évi menekültügyi egyezmény a nemzetközi menekültvédelem legfontosabb dokumentuma. Az egyezmény meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján valaki menekültnek minősül, valamint definiálja, milyen jogvédelem, támogatás és szociális jogok illetik meg a menekülteket az egyezményt aláíró államokban. Az egyezmény egyik legfontosabb rendelkezése egyértelműen leszögezi, hogy a menekültek nem küldhetők vissza abba az országba, ahol üldöztetésnek lehetnek kitéve. Az egyezmény meghatározza a menekültek kötelezettségeit is a befogadó állammal szemben, és leszögezi, hogy bizonyos kategóriákba tartozó személyek – például háborús bűnösök – nem kaphatnak menekültstátuszt.

Az 1951. évi menekültügyi egyezmény megállapítja, hogy a menekültprobléma nemzetközi léptékű, ezért kiemeli a nemzetközi együttműködés szerepét, valamint annak fontosságát, hogy az államok megosszák egymás között a helyzet kezelésével járó terheket.

Az 1951. évi egyezmény többé-kevésbé a II. világháborús menekültek védelmére korlátozódott. Az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv kiterjesztette az egyezmény hatókörét és eltávolította a benne foglalt földrajzi és időbeli korlátozásokat, ezáltal egyetemes joganyaggá tette az egyezményt annak tudatában, hogy a kényszervándorlás világméretű jelenséggé nőtte ki magát.

Az 1951. évi egyezménynek nem volt célja a kényszervándorlás okainak kezelése, ideértve az emberi jogok megsértését az érintett országokban és a politikai vagy fegyveres konfliktusokat. A jegyzőkönyv célja e problémák következményeinek enyhítése volt az áldozatoknak nyújtott bizonyos fokú nemzetközi védelem és az új életük felépítéséhez nyújtott támogatás révén.

Az 1967. évi jegyzőkönyv és az 1951. évi egyezmény nyomán számos fontos regionális menekültvédelmi joganyag született, köztük az Afrikai Egységszervezet 1969. évi Menekültügyi Egyezménye és az 1984. évi Cartagena-i Nyilatkozat Latin-Amerikában.

Az 1951-es Egyezmény és az 1967-es Kiegészítő Jegyzőkönyv

A menekültek védelmezésének alapja világszerte.

Az 1951-es Menekültügyi egyezmény

Az Egyezménnyel kapcsolatos gyakran ismételt kérdések (angolul).

• CSATLAKOZZON HOZZÁNK •
• KÖZÉP-EURÓPAI HONLAP •

Megemlékezések

2011-ben megemlékeztünk az 1951. évi menekültügyi egyezmény hatvanadik és az 1961-es hontalansági egyezmény ötvenedik évfordulójáról.

Website building, maintenance and hosting: wtmedia.net