Körülmények

Kontextus

A kormány és a Szudáni Népi Felszabadító Mozgalom között létrejött Átfogó Békemegállapodás központi szerepet játszik Szudán stabilitásának megőrzésében. Az országban 2010 áprilisában 24 éve először került sor országos és állami szintű választásokra. A figyelem középpontjában jelenleg a 2011 januárjában esedékes népszavazás, valamint az azt megelőző és azt követő politikai döntések állnak.

Az információk alapján a természeti erőforrásokban gazdag „Három régióban” – Abyei, Blue Nile és Dél-Kordofan – a legnagyobb a feszültség. Ezeken a területeken változatlanul problémákat okoznak a törzsek közötti összecsapások. Szintén komoly probléma a déli és az északi országrész közötti határvonal kijelölése, amelyet még nem sikerült véglegesíteni. Az Állandó Választottbíróság Abyei határaival kapcsolatos tavalyi határozatának érvényesítése még nem történt meg.

Az Átfogó Békemegállapodás nyomán újra a figyelem középpontjába kerültek a déli részről érkezett és jórészt Khartoum szegénynegyedeiben élő országon belüli kényszervándorlók védelmi szükségletei. Egyre többen adnak hangot azon aggályuknak, hogy ha nem kerül sor a népszavazásra a tervek szerint, ezek az emberek – valamint más, északon élő déliek és délen élő északiak – fokozottan ki lesznek téve a diszkrimináció, az elüldözés és a hontalanság veszélyének.

2010-ben a szudáni kormány megkezdte a menekültügyi törvényjavaslat tárgyalását, amely elfogadása esetén hatályon kívül helyezi az 1974. évi menekültügyi törvényt. Ez egy fontos jogszabályi mérföldkövet jelentene, mivel az új törvény magában foglalja Szudán azon nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését, amelyeket az 1951. évi menekültügyi egyezmény és az Afrikai Egységszervezet 1969. évi menekültügyi egyezménye ró rá.

„Az elhúzódó szudáni menekülthelyzet megoldását célzó stratégia” egyik központi eleme a menekültügyi rendszerek fejlesztése, amelynek megvalósításában különösen fontos szerepet játszhat a Főbiztosság Kelet-Szudánban, ahol továbbra is a legnagyobb koncentrációban vannak jelen a – főleg Eritreából érkezett – menekültek. Ebben a térségben immár 40 éve folyamatos a menekültprobléma, és napról napra érkeznek az újabb menekültek. Bár Kelet-Szudán igen gazdag természeti erőforrásokban, a helyi lakosság szegény és elmaradott körülmények között él, ez pedig megnehezítheti a Kelet-Szudáni Békemegállapodás végrehajtását.

Dél-Szudánban az elmúlt két évben gyakoribbá váltak az erőszakos incidensek, amelyek jórészt a különböző fegyveres csoportok – köztük az ugandai Úr Ellenállási Hadserege – tevékenységéhez és a törzsek közötti összecsapásokhoz köthetők. A törzsi összecsapások korábban jellemzően marhalopások miatt robbantak ki, az utóbbi időben azonban látványosan megnőtt a nők és gyerekek ellen intézett, célzott támadások száma.

Az ENSZ becslései szerint az elmúlt 18 hónap során összesen mintegy 600 000 ember menekült az ország más területeire a törzsi konfliktusok és az Úr Ellenállási Hadseregének akciói miatt. A helyzetet tovább súlyosbítja az alacsony általános fejlettségi szint és az élelmiszer-ellátás bizonytalansága. Továbbra is érkeznek menekültek a Kongói Demokratikus Köztársaságból és a Közép-Afrikai Köztársaságból, akik az Úr Ellenállási Hadserege akciói miatt hagyták el otthonukat. 2010 elején például több mint 3000 kongói menekült keresett menedéket Dél-Szudánban.

Ami a nyugati területeket illeti, a darfuri békefolyamat továbbra is lassan halad, és csak halvány remény van a helyzet politikai rendezésére. 2010 első felében számos összecsapásra került sor a kormányerők és a felkelő csoportok, rivális felkelő csoportok, valamint különböző törzsek között, amelyek 2008 óta a legtöbb halálos áldozatot követelték. A konfliktusok és a különböző területek megközelíthetetlensége miatt beszűkültek a humanitárius műveletek lehetőségei. A bűnözés olyan mértékben elharapózott, hogy már segélymunkások ellen is irányult emberrablási kísérlet.

A biztonság hiánya, a földfoglalás és a termények elpusztítása továbbra is sok embert késztet arra, hogy otthonát elhagyva máshol keressen menedéket, és azokat is elijeszti, akik szeretnének visszatérni otthonukba. A hét éve tartó konfliktus nyomán a túlnyomórészt falusi, agrár-állattenyésztői életmódot felváltotta a nagyrészt városi életmód. Alapvetően megváltoztak a táborok élet- és társadalmi körülményei is – a viszonylagos biztonságot, kiszámíthatóságot és alapvető szolgáltatásokat nyújtó táborokban, amelyek már inkább kisebb városokként működnek, az országon belüli menekültek egyre inkább hosszú távra rendezkednek be.

Szükségletek

Az átfogó békemegállapodás, valamint a Dél-Szudánban és a „Három régióban” zajló konfliktusok kapcsán számtalan probléma merült fel. Ezekben a régiókban számos gócpont van, ahol a területek és az erőforrások miatt kialakult nyílt vagy lappangó feszültségek semmi jót nem jelentenek a polgári lakosság számára. Ebből a szempontból a kényszervándorlók egyre inkább a legkiszolgáltatottabb csoportnak számítanak. A helyzetet tovább súlyosbítja az infrastruktúra és az alapvető szolgáltatások hiánya, valamint az időszakos áradások és a bizonytalan élelmiszer-ellátás. Továbbra is aggodalomra ad okot az északon élő déliek és a délen élő északiak jövője, a népszavazás eredményének függvényében ugyanis előfordulhat, hogy ezeknek a csoportoknak problémájuk lesz állampolgárságukkal.

A Kelet-Szudánban, Dél-Szudánban, Darfurban és Khartoumban élő menekültek továbbra is védelemre és támogatásra szorulnak. Fontos lenne a kelet-szudáni vegyes migráció dinamikájának alaposabb tanulmányozása is. Továbbra is az érdekeltek összehangolt erőfeszítése szükséges a tartós menekültek helyzetének rendezésére alkalmas, hosszú távú megoldások és az önállóságukat növelő lehetőségek kidolgozásához.

A darfuri helyzet azonnali humanitárius beavatkozást igényel. Erőfeszítésekre van szükség a természeti erőforrások miatt kirobbant konfliktusok enyhítésére. Az országon belüli kényszervándorlók megsegítését célzó megoldások tartóssága érdekében olyan körülményeket kell teremteni azokon a területeken, ahonnan a kényszervándorlók elmenekültek, amelyek hazatérésük után elősegítik újrabeilleszkedésüket. Ugyanakkor gondoskodni kell arról is, hogy akik mégsem szeretnének hazatérni, megfelelő körülmények között élhessenek új közösségükben.

Az egész országban megfigyelhető urbanizáció felveti annak lehetőségét, hogy a hagyományos feltételezéssel ellentétben korántsem biztos, hogy a menekültek és az országon belüli kényszervándorlók előbb vagy utóbb hazatérnek majd szülőföldjükre. A kormány táborok kialakítására vonatkozó direktívájának következtében a Khartoumban és a keleti városokban élő menekültek folyamatosan ki vannak téve a begyűjtés és deportálás veszélyének.

Dél-Szudánban határozott erőfeszítésekre van szükség az etióp anuak menekültek, valamint azon hazatérők és országon belüli kényszervándorlók elhúzódó problémáinak rendezésére, akik nem tudnak letelepedni városi környezetben. Darfurban nem valószínű, hogy tartósan visszatérnek szülőföldjükre azok az országon belüli kényszervándorlók, akik a városok közelében lévő táborokban eltöltött évek során új életstílust sajátítottak el.

2011 UNHCR planning figures for Sudan
TYPE OF POPULATION	ORIGIN	JAN 2011		DEC 2011
		TOTAL IN COUNTRY	OF WHOM ASSISTED BY UNHCR	TOTAL IN COUNTRY	OF WHOM ASSISTED BY UNHCR
Total		4,644,800	1,527,600	4,817,100	1,582,100
Refugees	Eritrea	138,700	96,000	162,000	108,000
	Dem. Rep. of the Congo	21,000	16,000	23,000	18,000
	Chad	8,000	5,000	8,000	5,000
	Various	17,100	10,100	20,600	11,600
People in a refugee-like situation	Chad	35,000	10,100	35,000	10,100
	Various	10,000	3,400	18,500	3,400
Returnees (refugees)	Sudan	5,000	5,000	20,000	20,000
IDPs	Sudan	4,270,000	1,354,000	4,430,000	1,386,000
Returnees (IDPs)	Sudan	140,000	28,000	100,000	20,000

Fő célkitűzések

Védelmet nyújtó környezet

Intenzívebbé váltak a hontalanság megelőzősét célzó erőfeszítések.

• Az állampolgársággal kapcsolatos új jogszabályi keretrendszer és a kapcsolódó közigazgatási megoldások összhangban vannak a nemzetközi standardokkal.

Intenzívebbé váltak az országon belüli kényszervándorlás által felvetett problémák megoldását célzó erőfeszítések.

• A kormány, a civil szervezetek és az ENSZ közötti együttműködés elmélyítésének köszönhetően az országon belüli kényszervándorlók a korábbinál nagyobb fokú védelmet élveznek.

Hatékonyabbá vált a természeti erőforrások és a környezet védelme.

• A keleti részen és Darfurban csökkent a környezeti problémák által okozott védelmi kockázat.

Tisztességes védelmi folyamatok

Javultak a befogadó létesítményekben uralkodó körülmények.

• Keleten a menedékkérők kb. 80%-a hozzáfér menedékkérelem-elbírálási eljárásokhoz.

Javult a menekültek és országon belüli kényszervándorlók regisztrációjának és profilalkotásának minősége.

• A déli területeken folyamatban van az országon belüli kényszervándorlók profiljának elkészítése, amely félévente frissítésre kerül.

Alapvető szükségletek és szolgáltatások

Az érintetteknek nyújtott egészségügyi szolgáltatások megfelelőek.

• Keleten és Dél-Szudánban a menekültek közötti nyers halálozási arány stabilan 1,5/1000 fő.
• A keleti részen a nemi erőszakot elszenvedő és túlélő menekültek 72 órán belül expozíció utáni profilaxis kezelést kapnak.

Az érintett népesség megfelelő mértékben hozzáfér az oktatási rendszerhez.

• A diák–tanár arány 40:1 a darfuri menekültek, és 50:1 a keleti részen élő menekültek esetén.
• Javultak a speciális szükségletű csoportok számára nyújtott szolgáltatások.

Védelem az erőszak és a kizsákmányolás ellen

Csökkent a kényszervándorlók által a befogadó közösségekre gyakorolt negatív hatás.

• Az országon belüli kényszervándorlóknak otthont adó közösségek Darfurban és a menekülteket befogadó közösségek Szudán keleti és déli részén megtanulták elfogadni az „idegenek” folyamatos jelenlétét.

Javult az érintett népesség hozzáférése a jogorvoslati lehetőségekhez.

• A keleti részen élő menekültek és a Dél-Szudánban élő országon belüli kényszervándorlók hozzáférnek az igazságszolgáltatási rendszerhez.

Hatékonyabbá és eredményesebbé vált a gyermekek védelme.

• A keleti részen élő kísérő nélküli kiskorúak többsége megfelelő védelemben és gondozásban részesül.

Közösségi alapú projektek, önirányítás

Javultak a menekültek, országon belüli kényszervándorlók és hazatérők életkörülményei, és javultak lehetőségeik az önellátóvá válásra.

• A délen élő menekültek és országon belüli kényszervándorlók 95%-ának és a keleten élő menekültek 50%-ának lehetősége van arra, hogy megfelelő keresetet nyújtó munkát találjon.

Tartós megoldások

Folyamatban van hosszú távú megoldások megvalósítása a menekültek és országon belüli kényszervándorlók számára.

• A keleten élő menekültek 34%-ának lehetősége van arra, hogy beilleszkedjen a helyi közösségbe.
• Azok a keleten élő menekültek, akiknek csak áttelepítés révén biztosítható a védelme, részt vehetnek az áttelepítési programban, melynek eredményeként egy másik országban találnak menedéket.
• Délen a hazatérők 90%-ának a helyi lakossággal azonos lehetősége van arra, hogy éljen alapvető jogaival.

Folyamatban van a Dél-Szudánban élő országon belüli kényszervándorlók önkéntes hazatelepítési programja.

• Az otthonát nemrégiben elhagyni kényszerült emberek 80%-a önként visszatér szülőföldjére anélkül, hogy biztonságát vagy méltóságát veszély fenyegetné.

Stratégia és programok 2011-ben

A Főbiztosság erőfeszítéseket tesz a békefolyamat támogatása érdekében azáltal, hogy igyekszik olyan környezeti feltételeket teremteni, amelyek megelőzik a negatív fejleményeket, és lehetővé teszik tartós megoldások alkalmazását a befogadó közösségek segítségével. Mindeközben a hontalansággal kapcsolatos mandátuma alapján az UNHCR erőfeszítéseket tesz annak érdekében is, hogy központi szereplőként támogassa az Átfogó Békemegállapodásban érintett feleket állampolgársággal összefüggő kérdésekben. A kritikus „Három régióban” a Főbiztosság iránymutatást nyújt a védelemmel kapcsolatos kérdésekben, és támogatja az ügynökségközi keretrendszer működését.

Kelet-Szudánban az UNHCR továbbra is igyekszik gondoskodni a menekültek és menedékkérők védelméről és támogatásáról; az új érkezők és másodlagos vándorlásban érintettek szükségleteinek kielégítéséről; igyekszik csökkenteni a közvetlen segítségre szoruló menekültek számát; és igyekszik növelni az áttelepítés mint tartós megoldás alkalmazásának arányát. A szervezet a tervek szerint 2012-ig nyolc tábort önfenntartó faluvá alakít át, az így felszabaduló kapacitással pedig a többi tábort segíti abban, hogy önfenntartóvá váljanak. A minisztériumok támogatni fogják a táborok infrastruktúrájának karbantartását, amely a helyi lakosság számára is elérhető lesz. Az UNHCR továbbra is támogatja a nagyobb területekre kiterjedő, menekülteket is érintő fejlesztési programokat. Mint a védelmi klaszter vezetője az ország keleti részében, az UNHCR nagyobb figyelmet kíván fordítani az országon belüli kényszervándorlók problémáinak kezelésére.

Az UNHCR khartoumi irodája folytatja a városi menekültek támogatását célzó tevékenységét. A Főbiztosság nagyobb kapacitást kíván fordítani az állampolgársággal és hontalansággal kapcsolatos problémák kezelésére, valamint a regisztrációval, áttelepítéssel és kényszervándorlással kapcsolatos, országos szintű irányelvek és stratégiák megvalósítására. Emellett ügynökségközi mechanizmusok felhasználásával vezető szerepet kíván játszani az országon belüli kényszervándorlók védelmével összefüggő kérdésekben.

Dél-Szudánban az UNHCR továbbra is igyekszik elősegíteni a menekültek hazatérését és reintegrációját, miközben az újonnan érkezők problémáira is megoldást keres. A Főbiztosság támogatja Dél-Szudán kormányát abban, hogy az felelősséget vállaljon a kongói és etiópiai menekültek védelméért, és segítséget nyújt a menekültügyi rendszer kidolgozásához. A Főbiztosság emellett a hontalanság megelőzése céljából az állampolgársággal kapcsolatos problémákra is megoldást keres. Az UNHCR prioritása a békefolyamat aktív támogatása a közösségi alapú védelem ösztönzése és béketeremtő projektek lebonyolítása révén. A védelmi klaszter vezetőjeként az UNHCR megszilárdítja az országon belüli kényszervándorlók támogatásában játszott szerepét.

Darfurban az UNHCR meg kívánja erősíteni a védelmi klaszter vezetőjeként játszott szerepét. Továbbra is gondoskodik a táborban élő menekültek támogatásáról és védelméről, és igyekszik növelni e közösségek önállóságának szintjét. Emellett az UNHCR igyekszik biztosítani, hogy a helyi közösségekben élő menekültek hozzáférjenek az alapvető szolgáltatások és menedékhez, ennek érdekében például támogatja az országon belüli kényszervándorlók számára létrehozott táborokat, valamint a befogadó közösségeket és azokat a városi területeket, amelyek potenciálisan hosszú távú megoldást nyújthatnak a menekültek számára.

Korlátozó körülmények

Fennáll annak a veszélye, hogy az állampolgársággal kapcsolatos kérdések nem kapnak megfelelő hangsúlyt a népszavazást követő párbeszédek során, és hogy a kormány reformja az 1974. évi menekültügyi törvényt illetően, valamint a városi menekültekkel kapcsolatos politika megvalósítása nem indul el időben. Előfordulhat, hogy az érdekeltek által a megoldások kidolgozását célzó stratégiákhoz nyújtott támogatás Kelet-Szudánban elégtelennek bizonyul. A biztonság hiánya és a logisztikai problémák, valamint az időjárási viszonyok valószínűleg továbbra is megnehezítik az ország déli területeinek megközelítését. Végül meg kell említenünk, hogy a darfuri stratégia megvalósítását befolyásolhatja a biztonság hiánya, valamint a civil szervezetek korlátozott jelenléte Szudánban.

Szervezés és végrehajtás

Koordináció

Az UNHCR szorosan együttműködik a szudáni kormánnyal, helyi és nemzetközi civil szervezetekkel, az NMSZ-szel, a Nemzetközi Vöröskereszttel és az ENSZ ügynökségeivel, valamint két szudáni ENSZ misszióval (UNMIS és UNAMID). Az UNHCR fő kormányzati partnerei továbbra is a Humanitárius Segély Bizottság és a menekültügyi biztos. A Főbiztosság konkrét kérdéskörökben az érintett minisztériumokkal is együttműködik.

Pénzügyi információk

Az éves és a kiegészítő programok folyamatos bővülése miatt 2006 és 2010 között több mint kétszeresére nőtt a szudáni műveletek költségvetése. A legnagyobb arányú növekedés 2009 és 2010 között, egy átfogó szükségletfelmérést követően történt. Az anyagi források azonban nem nőttek hasonló ütemben, ezért néhány célkitűzését nem sikerült elérnie a szervezetnek.

2011-ben az UNHCR költségvetése mintegy 195 millió dollár. A 2011-re vonatkozó terv figyelembe veszi az UNHCR alapvető célkitűzését, miszerint a Főbiztosság aktívan támogatni szeretné a szudáni békefolyamatot azáltal, hogy részt vállal a kényszervándorlással kapcsolatos problémák kezelésében, a 2011-ben esedékes népszavazást megelőzően és azt követően egyaránt.

Forrás: UNHCR Global Appeal 2011 Update