Körülmények

Szlovénia 1992-ben csatlakozott a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezményhez és annak 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyvéhez. Az UNHCR Közép-Európai Regionális Képviseletének budapesti irodájából irányítja szlovéniai műveleteit.

A legfrissebb, nem végleges adatok szerint 2010-ben 246 menekült nyújtott be menedékkérelmet a szlovén hatóságokhoz, köztük 38 kísérő nélküli kiskorú és felnőtt hozzátartozóitól elszakított gyermek. 2010-ben 21 menedékkérő kapta meg a menekültstátuszt, ketten pedig valamilyen kiegészítő védelemben részesültek. Szlovéniába elsősorban Törökországból, Afganisztánból és Bosznia-Hercegovinából érkeznek menekültek.

Projektek és tevékenységek

Annak érdekében, hogy a menedékkérők bejussanak az ország területére, és hozzáférjenek a menekültügyi eljárásokhoz – és ezáltal biztosítva legyen védelmük az ellen, hogy visszaküldjék őket abba az országba, ahol életüket vagy szabadságukat veszély fenyegetné (refoulement) – egy civil szervezettel együttműködve az UNHCR 2008 vége óta folyamatosan ellenőrzi Szlovénia határátkelőit. A Főbiztosság emellett igyekszik gondoskodni arról, hogy a menedékkérőknek megfelelő jogi tanácsadó szolgáltatás és elegendő információ álljon rendelkezésükre annak érdekében, hogy ne kerüljenek közigazgatási őrizetbe.

Az UNHCR Szlovéniában 2010 februárjában fejezte be a „Menedékkérelmi rendszerek minőségbiztosítási és értékelő mechanizmusai” projektjét, melynek keretében értékelte a menedékkérelmek elbírálása során első és másodfokon alkalmazott folyamatokat. A projekt alapvető szerepet játszott a nemzeti menekültügyi rendszer és az elbírálási eljárás fejlesztésében.

A Főbiztosság továbbra is kiemelt feladatként kezeli a menekültügyi rendszer minőségét ellenőrző mechanizmusok kidolgozásának szorgalmazását és támogatását. A szervezet anyagi eszközökkel támogatja bírák részvételét szemináriumokon és konferenciákon, valamint a Közigazgatási Bírósággal közösen képzési programokat szervez.

Az UNHCR rendszeresen véleményezi a szlovén állam azon törvényeit, amelyek közvetlen hatással vannak a menekültek és menedékkérők körülményeire és helyzetére.

Az UNHCR globális AGDM-stratégiájának részeként 2005 óta kerül sor az országban az érintettek részvételével zajló felmérésekre. A befogadó és elszállásoló létesítmények monitorozásának eredményeként jelentős mértékben javultak a menedékkérők körülményei, valamint a menekültek beilleszkedési esélyei. A kormány 2010-ben módosította a menekültügyi törvényt, aminek köszönhetően a menedékkérők ma már zsebpénzt kapnak, és kilenc hónappal az után, hogy benyújtották menedékkérelmüket, munkát vállalhatnak.

Az éves létesítménylátogatások és a menekültügyi rendszer folyamatos monitorozása során az UNHCR kiemelt figyelmet fordít a nők, gyerekek és más, fokozottan kiszolgáltatott csoportok védelmére, valamint a szexuális és nemi alapú erőszak megelőzésére és kezelésére. A szervezet részt vesz egy szexuális és nemi alapú erőszakos incidensekkel foglalkozó munkacsoport tevékenységében, valamint képzéseket szervez.

A Szlovéniában élő menekültek beilleszkedési lehetőségeinek bővítése érdekében egyik fő tevékenységeként az UNHCR igyekszik aktív részvételre ösztönözni az érdekelteket, főleg az illetékes kormányzati szerveket és civil szervezeteket. A Főbiztosság erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a kormány a menekültek beilleszkedésére vonatkozó intézkedéseket a migránsok vagy uniós polgárok számára kidolgozott átfogóbb beilleszkedési politikák, programok és tervek keretében helyezze el.

Az UNHCR emellett támogatja az áttelepítési program fejlesztését.

Szlovénia ratifikálta a hontalanok jogállásáról szóló 1954. évi egyezményt, de nem részes állama a hontalanság eseteinek csökkentéséről szóló 1961. évi egyezménynek. Az UNHCR lobbitevékenységet végez annak érdekében, hogy az ország az utóbbi egyezményhez is csatlakozzon. A Főbiztosság szintén igyekszik elérni, hogy a kormány tartós megoldást dolgozzon ki a „törölt esetek” kezelésére. 1992-ben mintegy 4000 embert töröltek Szlovénia népesség-nyilvántartásából, ők Szlovénia függetlenné válása óta a mai napig nem kapták meg a szlovén állampolgárságot. Többségük a felbomlott Jugoszlávia állampolgára volt, sokuk roma származású, és egész életükben Szlovéniában éltek, vagy hosszú ideje ott élnek.

Az UNHCR különböző köztájékoztató tevékenységekkel támogatja szlovéniai műveleteit annak érdekében, hogy az internet, különböző médiaorgánumok és konkrét célcsoportok számára összeállított kiadványok segítségével minél több ember figyelmét hívja fel a menekültek helyzetére és problémáira. Az UNHCR stabil partneri kapcsolatot ápol kulcsfontosságú kormányzati hivatalokkal, igazságszolgáltatási szervekkel, valamint nonprofit és civil szervezetekkel.