Körülmények

Az UNHCR 1989-ben nyitotta meg irodáját Budapesten; Magyarország – a közép-európai államok közül elsőként – ebben az évben csatlakozott az 1951. évi menekültügyi egyezményhez. A Főbiztosság az első időszakban arra koncentrált, hogy Magyarország kormányát segítse az 1951. évi genfi egyezménnyel összhangban lévő nemzeti törvények megalkotásában, valamint az infrastruktúra kiépítésében. A szervezet emellett a román és jugoszláv menekültek és menedékkérők kezelésében is támogatta az országot. Mandátumának megfelelően az UNHCR a menedékkérelmek elbírálásában is részt vett, mivel Magyarország földrajzi korlátozással csatlakozott az 1951. évi egyezményhez, nevezetesen az ország csak európai menedékkérők esetében vizsgálta, hogy teljesülnek-e a menekültstátusz kritériumai.

Miután 1998-ban hatályba lépett a földrajzi korlátozást eltörlő menekültügyi törvény, a Főbiztosság tevékenységének középpontjába a nemzeti menekültügyi jogszabályok és intézményrendszer fejlesztésének támogatása került. Az UNHCR ezután nagyobb energiát fordított a menekültügy és a migráció területén tevékenykedő kormányzati és civil szervezetek kapacitásának növelését célzó programokra. 1997-ben a nem európai menedékkérők menekültstátuszának meghatározását átvette a Főbiztosságtól a magyar állam.

A legfrissebb, nem végleges adatok szerint 2010-ben 2100 menekült nyújtott be menedékkérelmet a magyar hatóságokhoz, köztük 150 kísérő nélküli vagy felnőtt hozzátartozóitól elszakított gyermek. A magyar állam 74 menedékkérőnek ítélte meg a menekültstátuszt, 175 férfi, nő és gyermek pedig valamilyen kiegészítő védelemben részesült. A legtöbb menedékkérő Afganisztánból, Koszovóból és Palesztinából érkezett az országba.

Projektek és tevékenységek

Magyarországon az UNHCR egy 2006 decemberében kötött háromoldalú megállapodás alapján a Határőrséggel és a Magyar Helsinki Bizottsággal együttműködve részt vesz a határellenőrzésben. Európa mind a megállapodást, mind pedig az annak nyomán létrejött együttműködést követendő gyakorlatként üdvözölte, aminek köszönhetően azóta a régió más országaiban – sőt a régión kívül is – születtek hasonló megállapodások. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a magyar állam enyhítse az országba érkező ártatlan menedékkérők őrizetbe vételére vonatkozó szigorú irányelveit és gyakorlatait.

A tisztességes és hatékony menekültügyi eljárások érdekében az UNHCR Magyarországon is lebonyolította a „Menedékkérelmi rendszerek minőségbiztosítási és értékelő mechanizmusai” (ASQAEM) projektet és a „Menekültügyi rendszerek továbbfejlesztése” projektet. A projektek során az UNHCR auditálta a menekültügyi eljárásokat és döntéshozatali folyamatokat, valamint a menekültügyi interjúkat, továbbá képzéssel és tanácsadással igyekezett segíteni a menedékkérelmek elbírálásában részt vevő döntéshozók és bírák munkáját. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal együttműködve sikerült kidolgozni egy minőségbiztosítási kézikönyvet is. A kézikönyv belső felülvizsgálati és minőségbiztosítási mechanizmus kialakításához és működtetéséhez nyújt segítséget a nemzeti menekültügyi rendszer és eljárások folyamatos ellenőrzése és fejlesztése érdekében.

Az AGDM-stratégia keretében évente lebonyolított, az érintettek részvételével zajló felméréseken keresztül az UNHCR rendszeresen figyelemmel kíséri Magyarországon a befogadási körülményeket (pl. a menedékkérők elhelyezését). Az elmúlt években a civil szervezetek és a hatóságok közreműködésével lebonyolított AGDM-programoknak köszönhetően jelentős előrelépés történt a jogszabályi és intézményi keretrendszer, valamint a menekülteknek és menedékkérőknek nyújtott védelem és támogatás terén.

Az UNHCR rendszeres és strukturált párbeszédet folytat a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal, melynek során a két szervezet a menekültvédelemmel, integrációval, valamint a hontalansággal kapcsolatos kérdésköröket és problémákat vitatja meg.

Az integráció tekintetében az UNHCR ösztönzi és támogatja a kapcsolódó gazdasági, szociális, oktatási és foglalkoztatási politikák felülvizsgálatát és fejlesztését, annak érdekében, hogy a nemzetközi védelmet élvező kedvezményezettek könnyebben beilleszkedjenek a magyar társadalomba.

A hontalanság kérdéskörében az UNHCR ösztönzi és támogatja azon előírás eltörlését, mely szerint ma Magyarországon csak azok vehetnek részt hontalanság megállapítását célzó eljárásban, akik törvényesen tartózkodnak az országban. Az eljárás, amelyet még 2007-ben dolgozott ki a magyar állam konkrét védelmi mechanizmusokkal együtt, követendő gyakorlatnak számít nemzetközi viszonylatban. Ennek ellenére szükséges a nemzeti törvények és gyakorlatok módosítása a hontalanná válás megelőzése és a hontalanok számának csökkentése, ezen keresztül pedig a hontalanság eseteinek csökkentéséről szóló 1961. évi ENSZ-egyezmény követelményeinek teljesítése érdekében.

A Főbiztosság köztájékoztatási tevékenységének középpontjában az áll, hogy különböző médiaorgánumokon és az interneten keresztül felhívja a magyar társadalom figyelmét a menekültek és menedékkérők nehéz helyzetére, azokra az okokra, amelyek otthonuk elhagyására késztetik ezeket az embereket, valamint a menekültek beilleszkedéssel kapcsolatos szükségleteire. A szervezet további célja az elmúlt években felerősödött idegengyűlölet elleni küzdelem.